Ji Ching: jóslás és bölcsesség

Ji Ching: jóslás és bölcsesség

A világ legősibb jóskönyve, a kínai Ji Ching, magyarul: Változások könyve. A nagyjából 3000 éves szent könyv a kínai civilizáció egyik legfontosabb írásos emléke, amely több száz év alatt érte el végleges formáját.
 
 
 
A cigánykártya mágikus világa 2.

A cigánykártya mágikus világa 2.

A cigánykártya 36 (ritkábban 32) lapból áll. Több fajtája ismert. Ezek közül a ún. Piatnik-kártya lett a legszélesebb körben elterjedt, amely a magyar származású Piatnik Nándor által alapított kártyagyárról kapta nevét az 1900-as években. Az előző rész itt olvasható! tovább
 
 
 
A cigánykártya mágikus világa 1.

A cigánykártya mágikus világa 1.

A cigányság hitvilágában a jóslás nem egy kiválasztott ember, mágus vagy jövendőmondó különleges képessége, hanem a mindennapi élet élő hagyománya. Spirituális gyakorlat, melynek az a hit az alapja, hogy az ember képes tulajdon sorsát előre megjósolni, és egyúttal befolyásolni is. tovább
 
 
 
 
 
 

Mit jósol az inga?

Sok évvel ezelőtt, a barátnőm lelkendezve mesélte, hogy a gyűrűjével meg tudja mondani nekem, mennyi és milyen nemű gyerekeim lesznek.

Hittem is, nem is, de azért persze ráálltam a próbára. Ő egyszerűen felkötötte a karikagyűrűjét egy cérnára, a kezem fölé tartotta és néhány perc után kijelentette: egy lány és egy fiú biztos lesz... Nevettem akkor rajta, hogy honnan tudja ezt ez a sebtiben összeszerelt inga. Nem az inga tudta. Hanem a tudatalattim.

A legegyszerűbb, s egyszersmint a legrejtélyesebb jóseszköz az emberiség kezében az inga. Bármilyen szimetrikus, kör vagy elipszis alakú kisméretű tárgyból csinálhatunk ingát, amit fel tudunk függeszteni, egy cérnára vagy zsinórra. (Láncra nem ajánlatos, a láncszemek megzavarhatják az inga "munkáját".) Legalkalmasabb a karikagyűrű, de ezoterikus boltokban kapható sok szebbnél szebb kristály, fém, üveg apróság is, melyet kifejezetten ingának árusítanak. Amennyiben az a személy, aki használja az ingát rendelkezik egy kis koncentrálóképességel és önuralommal, bámulatos válaszokat kaphat a feltett kérdéseire. A legelső szabály, hogy nem egy játékszer van a kezünkben. A kérdésnek jól átgondoltnak, és jól megfogalmazottnak kell lennie, nem szabad a jövőt firtatni, inkább döntéshelyzetben lehet tőle segítséget kérni, illetve a tudatalattiban már meglévő tudást lehet vele felszínre hozni. Mindenkinek, aki az ingával komolyan akar foglalkozni saját ingája kell hogy legyen, mert a tárgy átveszi a tulajdonosa bioenergiáit és ha kölcsönadjuk megzavarodik. Mint mindent, az ingázást is gyakorolni kell, egyszerre nem sokáig, mert szellemileg rendkívül fárasztó ez a fajta koncentráció. Az ingánkkal közösen meg kell állapodni az "igen" és a "nem" válaszban. Nem szabad olyan témában ingázni, amelyhez érzelmileg nagyon kötődünk, mert tudatalattink nem lát tisztán a kérdésben. Erre inkább valaki mást kell megkérni, aki a mi felfokozott állapotunktól függetlenül tudja kezelni az eszközt. Azt talán nem kell bővebben kifejteni, miért nem szabad alkohol vagy kábítószer hatása alatt ingázni. Lazult állapotban, nyugodt körülmények között kell hozzá fordulni, különben előfordulhat, hogy nem mozdul meg.

Az inga tudománya a radiesztézia, magyarul a sugárzásérzékelés fogalomkörébe tartozik. Az arra alkalmas ember meg tud érezni olyan sugárzásokat, amelyeket jelenleg egyetlen műszer sem tud kimutatni. Minden tárgy, élőlény, bolygó - így a Föld is -, vízér, barlang stb. sugárzásinformációk tömegét adja folyamatosan magából. Csak értő médium kell hozzá, aki képes meghallani, és dekódolni az üzenetet. A huszadik század előtt, amikor az emberiség még nem a materializmus hamis bűvöletében élt, természetes módon használták eleink a dekódoló eszközöket. A radiesztézia tárgyaival un. varázsvesszővel és ingával mérték ki a megfelelő képességekkel rendelkezők fontos épületek helyét. Az összes nagy ókori kultúra írásos emlékei között találunk leírást vagy rajzot ingát illetve varázsvesszőt használó emberről. Négyezer évvel ezelőtt a Egyiptomban a piramisok helyét, és a Földgolyó másik pontján a Kínai Birodalom fontos épületeit is ingával mérték ki. Még a mágiától rettegő középkorban is használták az ingás helykimérést, hiszen tökéletesen megmutatta hova kell egy vidéken építeni a templomot, sőt, az épületen belül hova kell oltárt emelni, hogy még véletlenül sem legyen Harmann csomó vagy a Curry-háló kereszteződésében. A magyar kultúrában is megjelenik az inga, Attila vezér sátrát - s később temetkezési helyét is - ingával és pálcával mérték ki a sámánok.

Az inga az okkult és a még nem ismert fizikai tudományok határán lévő csodálatos segítőeszköz. Közvetítő a tudat és a tudattalan között, ám működési elvét még nem ismerjük. Talán még nem nőtt fel hozzá az emberiség. De a kezünkben van, használhatjuk, megkérdezhetjük tőle születendő gyermek nemét, hogy jó helyen van e az ágyunk, hogy helyes döntést hoztunk e valamivel kapcsolatban, tárgyak eredetiségére, korára kérdezhetünk, s akár arra is, hogy bizonyos élelmiszerek károsan vagy jótékonyan hatnak a szervezünkre. A radiesztéták szerint az emberek hetven százaléka alkalmas arra, hogy az ingát használja. Ha belekezdünk, tanulmányozzuk alaposan az ingázás tudományát, nézzünk utána a "szabályoknak", és bánjunk az ingánkkal tisztelettel és szeretettel.

VK


Vissza