Ji Ching: jóslás és bölcsesség

Ji Ching: jóslás és bölcsesség

A világ legősibb jóskönyve, a kínai Ji Ching, magyarul: Változások könyve. A nagyjából 3000 éves szent könyv a kínai civilizáció egyik legfontosabb írásos emléke, amely több száz év alatt érte el végleges formáját.
 
 
 
A cigánykártya mágikus világa 2.

A cigánykártya mágikus világa 2.

A cigánykártya 36 (ritkábban 32) lapból áll. Több fajtája ismert. Ezek közül a ún. Piatnik-kártya lett a legszélesebb körben elterjedt, amely a magyar származású Piatnik Nándor által alapított kártyagyárról kapta nevét az 1900-as években. Az előző rész itt olvasható! tovább
 
 
 
A cigánykártya mágikus világa 1.

A cigánykártya mágikus világa 1.

A cigányság hitvilágában a jóslás nem egy kiválasztott ember, mágus vagy jövendőmondó különleges képessége, hanem a mindennapi élet élő hagyománya. Spirituális gyakorlat, melynek az a hit az alapja, hogy az ember képes tulajdon sorsát előre megjósolni, és egyúttal befolyásolni is. tovább
 
 
 
 
 
 

Álomfejtés: jóslás vagy önismeret?

Az álomfejtés évezredes, ezoterikus tudománya arra az ősi hitre épül, hogy álmaink megjósolják a jövőt. Sokak még mindig hisznek a régi álmoskönyvek értelmezéseiben, mások szerint viszont pusztán babonáról van szó, amelynek aligha van racionális valóságalapja. De vajon kinek van igaza?

Az álomfejtés az ókori Egyiptomban és az antik Görögországban nagy népszerűségnek örvendett, már-már önálló tudománynak számított. Nem véletlen, hogy ezektől az ősi népektől maradtak ránk a legelső álmoskönyvek is. Az ókoriak úgy hitték, álmaink az istenek üzenetét közvetítik. Az égiek mondjuk egy jövőbeli esemény bekövetkeztére szeretnének ily módon figyelmeztetni minket. Így vált az álomfejtés sok kultúrában a jóslás egyik legnépszerűbb módjává. Az Ószövetségben például több helyen szó van olyan álmokról, amelyek megjósolták egy nép életének alakulását (ld. például a fáraó álmát a hét sovány és hét kövér tehénről, amit József hét gazdag és hét szegény esztendőként értelmezett).

Az ókori és középkori népeknél az álomfejtés többnyire a jósok, sámánok, boszorkányok „hatáskörébe” tartozott. A 18-19. században, a tudományok fejlődésével és a pszichológia önállósodásával kezdett megváltozni az álomfejtés jelentése és gyakorlata. A jóslásról, az ún. jósálmokról ugyanis ekkor az önismeretre és a pszichológiára helyeződött át a hangsúly. A vízválasztót Sigmund Freud Álomfejtés című könyve jelentette 1900-ban. Freud szerint álmainkban tudatalattink rejtett üzenetei szerepelnek, így azok nem jóslásra, hanem sokkal inkább saját magunk alaposabb megismerésére alkalmasak.

Ha jobban belegondolunk, a két megközelítésmód – a régi és az új – nem is áll olyan távol egymástól. Hiszen ha álmaink elárulják – tudatosan vagy tudat alatt – milyen gondolatok, vágyak és félelmek foglalkoztatnak minket, akkor miért ne utalhatnának arra, mire számíthatunk a sorsunk alakulását illetően. Miért ne figyelmeztethetnének mondjuk arra, mire ügyeljünk jobban, hogy ezt vagy azt a veszélyt elkerüljük? Mire törekedjünk annak érdekében, hogy jövőnk az elképzeléseink szerint alakuljon?

Hogy melyik nézőpont áll hozzá közelebb, ki-ki döntse el maga! Annyi viszont biztos: álmainknak valamilyen jelentése van. Ha nem a jövőnket illetően, akkor saját magunkról tudhatunk meg általuk többet. Így ha gondot fordítunk értelmezésükre, abból mindenképpen csak okulhatunk!


Vissza